A hír, amitől kirázott a hideg
2017. április 12. írta: Raceday Addams

A hír, amitől kirázott a hideg

Amikor először elolvastam, azt hittem, csak a bolondját járatják velem. Második nekifutásra pedig már inkább egy borzasztóan elkésett áprilisi tréfának hatott. Holott nagyon is igaz volt, ettől pedig konkrétan felállt a hátamon a nem létező szőr.

iic_3.jpg



Aki az elmúlt órákat nem egy barlang mélyén tölötte valahol a civilizációtól elzártan, már minden bizonnyal értesült a motorsport utóbbi – nem túlzok – évtizedének legnagyobb bejelentéséről, miszerint a kétszeres Forma-1-es világbajnok Fernando Alonso kihagyja az idei Monacói Nagydíjat, méghozzá az Indianapolis 500 kedvéért.

A rendkívüli program a Verizon IndyCar Series vezérigazgatójának, Mark Miles-nak, a McLaren Technology Group ügyvezetőjének, Zak Brownnak, az Andretti Autosportnak, na és persze a Hondának köszönhetően vált valósággá.

A 35 éves szupersztár a Michael Andretti által vezetett gárda hatodik autójának, a 29-es számmal jelölt Dallara-Hondának volánja mögött ejtheti meg oválpályás debütálását az Indianapolis Motor Speedway-en a regnáló győztes Alexander Rossi, a 2014-es versenyt megnyert Ryan Hunter-Reay, a 2006-os felvonás legjobb újonca, Marco Andretti, a 2012-ben kis híján szintén tejesüvegig jutott Takuma Sato, valamint az IndyCar bemutatkozására készülő – az IMS oválján már az Indy Lights 2015-ös Freedom 100-án nyerni tudott – Jack Harvey csapattársaként.

A történtet azonban nem áll meg kizárólag Alonso személyénél, lévén a spanyol indulása egyúttal a háromszoros Indy 500 győztes (Mark Donohe /1972/, Johnny Rutherford /1974, 1976/) McLaren 38 év hiátust követő visszatérését is jelenti a Speedway-en, miután a nevezést az Andrettiékkel kötött partnerkapcsolat részeként a patinás gárda égisze alatt ejtik meg.

"Versenyzőként ha a legjobb akarsz lenni, ha azt akarod, hogy a legjobbnak tartsanak, akkor muszáj képesnek lenned arra, hogy mindenfajta autót vezess különböző szériákban, mindegyikben versenyképesen teljesíts és lehetőleg mindenhol győzni is tudj" - nyilatkozta Alonso. "Az F1-es bajnoki címek sikeres megszerzése után a lehetőség, hogy a Triple Crown megnyeréséről szőtt álmaim részeként versenyezhetek az Indy 500-on, majd a jövőben Le Mans-ban olyasvalami, ami nagyon vonzó versenyzői szempontból. [...] Nem azért megyek Indianapolisba, hogy nézzem az autókat, amint köröznek. Azért leszek ott, hogy versenyezzek. Megyek előre és megpróbálom a tőlem telhető maximumot nyújtani annak érdekében, hogy győzzek is."

Ha túltesszük magunkat az első sokkon és némiképp hideg fejjel a dolgok mögé nézünk, mi több, ízekre szedjük azt, akkor kiderül, hogy tulajdonképpen ez az egész projekt mindvégig a levegőben lógott és pusztán az időzítés az, ami igazán rendkívülivé teszi.

Alonso már évekkel ezelőtt elhintette, hogy egy napon mindenképpen indulni akar az Indianapolis 500-on, még akkor is, ha állítása szerint a tulajdon édesanyjával kell meccset vívnia, miután a kedves mama nagyon nem szeretné, ha egyetlen fia az életveszélyesnek tartott, nagysebességű oválon nyomná tövig a gázpedált. A családi aggodalmak ellenére viszont maga a közvetlen érintett minduntalan leszögezte, hogy az álma nem más, mint Graham Hill után a történelem második olyan versenyzőjévé válni, aki a már duplán is kipipált F1-es világbajnoki cím mellett az Indy 500-on és a Le Mans-i 24 óráson is diadalmaskodni tud.

don.png

Mark Donohue 1972-ben nem csak a McLaren, de a Team Penske első Indy 500 győzelmét is szállította 

 

A lelkesedés és a szándék tehát versenyzői részről régóta megvolt, a McLaren szerepvállalását pedig már azóta sejteni lehetett, hogy Zak Brown a csapat ügyvezetőjévé lépett elő. A világ egyik vezető motorsport-marketing ügynökségének, a Just Marketing Internationalnek alapító-vezérigazgatóját évekkel ezelőtt még Bernie Ecclestone potenciális utódjaként tartották számon, később pedig az IndyCar vezetésével kapcsolatban is felmerült a neve. A szakember mindkét nyitott karosszériás bajnokságon belül kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír, rögtön a McLarennél történt kinevezése után pedig több olyan, kétérelmű megjegyzést is tett, ami egy esetleges indianapolisi visszatérésre engedhetett következtetni.

Arról is csiripeltek továbbá a madarak, hogy a jövőre bevezetendő, univerzális aero kit okán senki ne lepődjön meg, ha hirtelen felbukkan egy meglepetés gárda az 500 mezőnyében, amely ily módon próbálná meg közelebbről is megtapasztalni az IndyCarban uralkodó közeget, hogy hozzásegítse őket a döntéshez, vajon érdemes-e hosszabb távon gondolkodni a szériába történő beszállásról.

Ami pedig a történet Andretti Autosporttal kapcsolatos részét illeti, a csapattal kapcsolatban szintén már hetekkel ezelőtt felröppentek olyan pletykák, amelyek egy esetleges rekordszámú, hatodik nevezésre utaltak. Az akkor még meg nem erősített híresztelések tüzére további olajat öntött, hogy belső információkra hivatkozva elterjedt, Michael Andrettiék második, csak az Indy 500-ra nevezett extra gépét a Honda erőltette legfőképpen, ebből kiindulva pedig meg is indult a susmus egy ezzel kapcsolatos, valódi “nagy durranás” lehetőségéről.

A puzzle-darabkák tehát mindvégig ott hevertek az asztalon, a teljes kép elsörpő szenzációértéket viszont az időzítés hozta. Ha a mostani bejelentés mondjuk 2018-ról szólt volna, akkor jóval kisebb visszahanggal bírna.

ha_1.jpg

 

Így viszont, mondjuk ki, brutális a fejlemény.

Végülis, ki gondolta volna, hogy a mai viszonyok közepette egy teljes szezonos szerződéssel rendelkező klasszis egyszerűen fogja magát és tulajdon csapatának támogatásával nemes egyszerűséggel kihagyja a Forma-1 legikonikusabb, legnagyobb presztizsű, legrongyrázóbb, minden tekintetben csupa “leg” versenyét egy merőben új kaland kedvéért – még akkor is, ha azt a kalandot Indianapolis 500-nak hívják.

Manapság egyszerűen nem ezt szoktuk meg, ne menjünk messzebb csak gondoljunk Nico Hülkenberg esetére, aki miután megnyerte a Le Mans-i 24 órást hirtelenjében úgy alakult a következő évi F1-es versenynaptár, hogy az fedésbe kerüljön a földkerekség leghíresebb egynapos viadalával. A csapatok féltik, óvják a pilótáikat, ami csak fokozottan igaz olyan nevek esetében, mint a mi Fernando barátunk, aki már kvázi egy külön brandnek is minősül.

Erre tessék, a szakállas spanyol most már ott szerepel a 101. Indianapolis 500 nevezési listáján, mint újonc.

Alonso debütálásával, ezzel együtt a McLaren visszatérésével kapcsolatban azonban feltétlenül ki kell emelni azt az embert, akinek a fentebb említett entitásokon kívül szintén kulcsszerepe volt a projekt megszületésében.

A nagy bejelentés után ugyanis a RACER.com lerántotta a leplet arról, hogy első körben a már megszűnt KV Racing jóvoltából az 500-on tavaly debütált Stefan Wilson neve szerepelt Andrettiék hatodik gépének potenciális gazdájaként.

Egy napon azonban megszólalt a telefon Mark Miles irodájában, a vonal másik végén pedig régi jó barátja, Zak Brown volt.

“Zak felhívott és azon tűnődött, össze tudnánk-e hozni egy megállapodást a Hondával, hogy Fernando elindulhasson az idei Indy 500-on” - nyilatkozta Miles. “Erre azt mondtam, hogy a csillagokat lehoznám a földre annak érdekében, hogy ez valósággá váljon. Felvettem tehát a kapcsolatot néhány hondás csapatal, ő pedig eggyel, de akkor nem állt rendelkezésre elég erőforrás. Végül aztán szerencsével jártunk.”

ww.jpg

Stefan Wilson

 

A gond csak az volt, hogy az Andretti Autosport, amellyel végül egyezségre jutottak már előszerződésben állt a néhai Justin Wilson öccsével a hatodik autójuk kapcsán.

Miles végül találkozóra hívta Stefant, ahol elmagyarázta neki a helyzetet. Az ifjabbik Wilson nem akadékoskodott, sőt ő maga ajánlotta fel, hogy Alonso kedvéért visszalép a versenytől, cserébe viszont azt kérte, hogy az IMS garantálja számára a 2018-as részvételt.

“Akármennyire is vezetni akart a Speedway-en ebben az évben, mégis végül azt nézte, hogy mi a legjobb az IndyCarnak” - méltatta a fiatal pilótát Miles. “Micsoda gesztus!”

Ezt követően Brown megkezdte a komoly tárgyalásokat a McLaren, valamint a Honda Japánban székelő vezérkarával, emellett pedig folyamatos kapcsolatban állt természetesen Miles-szal és Michael Andrettivel is.

A végeredményt pedig már Tolnától - Baranyáig mindannyian ismerjük

A kihívás komoly lesz Alonso számára, aki korábban soha életében nem vezetett még oválpályán, a célja azonban még így is a győzelem. Nem lesz könnyű dolga. Bár a tavalyi versenyt Alexander Rossi újoncként meg tudta nyerni - erre maga Fernando is bőszen hivatkozott -, az amerikai háta mögött azonban több teszt és az IndyCar phoenixi fordulója képében egy komplett oválfutam is ott állt. Ez sem sok, de a semminél azért több.

Persze Alonso - aki a szezon jövő heti, alabamai versenyére személyesen is ellátogat, hogy találkozzon a gárda tagjaival - sem a nulláról fog pályára lépni a kvalifikációk során. Az előzetes tervek szerint az IndyCar legalább egy privát tesztet biztosít majd számára annak érdekében, hogy minél jobban összeszokjon az új csapatával. Erre várhatóan az Indy 500 újoncok számára kötelezően előírt, háromlépcsős "vizsgája", a Rookie Orientation Program (május 15.) előtt fog sor kerülni. /Érdemes megjegyezni, hogy a ROP időpontja pontosan egy nappal az F1 Spanyol Nagydíja utánra esik./

A ROP-pal egyidőben az Indy 500 edzésnapjainak sorozata is megkezdődik.

Michael Andretti a fentebb említett Harvey múlt heti hivatalos bejelentése során ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy egy újoncnak nem is lehet jobb alkalmat találni a bemutatkozásra az Indy 500-nál, hiszen egy másik verseny esetében sem áll rendelkezésre ennyi idő a gyakorlásra.

“Ennek a történetnek a hősei Alonso, Zak, Michael és Stefan” - folytatta Miles. “Azt hiszem ez egy igazán klassz sztori lesz és egy újabb remek Május Hónap.”

A hír, amelynek becsapódásszerű hatását talán csak Michael Jordan híres bejelentéséhez lehet hasonlítani, amikor a profi kosárlabdázástól másfél évvel korábban visszavonult NBA gigász 1995. március 18-án kiadta mára sporttörténeti jelentőségűvé vált sajtóközleményét, amely faxban csak egyetlen mondat szerepelt: “I’m back”, vagyis “Visszatérek”.

Ha akkoriban olyan elterjedt lett volna az internet, mint ma, akkor minden bizonnyal – bulvárosan fogalmazva - legalább annyira felrobbantotta volna azt, mint most Alonso.

Egy biztos, az indianapolisi kalanddal mindenki csak jól járhat.

Alonso, akit a szakértők többsége a jelenlegi F1-es mezőny legtehetségesebb tagjának tart, végre-valahára kaphat egy versenyképes autót, amivel a középmezőny helyett az élen állókkal csatázhat. Ott, ahová képességei révén tartozik és ami már régen kijárt neki. 

Magára az IndyCarra régen tapasztalt nemzetközi figyelem irányul, nagyobb, mint amit az óriási csinnadrattával beharangozott 100. Indianapolis 500 révén kapott. Ez pedig nézettségben és ezzel együtt szponzoráció terén legalább annyira kell a szériának, mint egy falat kenyér.

Ha pedig a McLaren valóban úgy dönt, hogy hosszabb távon is maradna a bajnokságban, az olyan lenne, mintha képletesen lovaggá ütnék az IMS-t. Sansz ugyanis van rá, amit a főrészvényes, Mansour Ojjeh erősített meg az Autosportnak. A milliárdos elmondása szerint ugyan idén az Indy 500-nál több versenyt nem terveznek, de az elkövetkezendő években nem zárta ki az újabb visszatérést, ami akár egy majdani teljes szezonos programhoz is vezethet.

Hogy Alonsóval mi lesz a továbbiakban, az a jövő zenéje, de - annak ellenére, hogy továbbra is állítja, az Indy 500 csak egy egyszeri kitérőt képez a számára, a fő prioritás továbbra is az F1 - mégsem lennék meglepve, ha végül az ő esetében is lenne folytatása a dolognak.

Az viszont borítékolható, hogy mi, nézők egy régen látott izgalmakkal és sztorikkal bővelkedő Május Hónapot kapunk majd, ami reményeim szerint egy frenetikus Indianapolis 500-ban csúcsosodik majd ki.

Na attól rázna ki igazán a hideg.

 

 

képek: McLaren, IMS