Gyilkosságért ült a Schmidt Peterson Motorsports legújabb partnere
2017. szeptember 14. írta: Raceday Addams

Gyilkosságért ült a Schmidt Peterson Motorsports legújabb partnere

Egy emberként kapta fel a fejét az IndyCar közössége, amikor a Schmidt Peterson Motorsports szeptember 12-én, váratlanul bejelentette, hogy már most megszületett a jövő évi Indianapolis 500-on indítandó harmadik autójuk teljes programja.

dc.JPG

Nem túlzás ha azt mondjuk, talán még soha nem került ennyire korán hivatalos megerősítésre egy, a legendás versenyre nevező extra autóval kapcsolatos projekt.

A hírt elsőként a francia Autohebdo magazin hozta nyilvánosságra, másnap pedig az SPM be is jelentette, hogy a 2018-as, 102. Indy 500-on a gárda 77-es számú Dallara-Hondája Didier Calmels jóvoltából full-francia színekben, a volán mögött a manapság a sportautózás világában jelenlévő Tristan Gommendy-vel lép majd pályára.

A program egyszerre váltott ki örömöt és döbbenetet a rajongókból, lévén az egyik oldalról nézve jó dolog, ha új belépőkkel gazdagodik a mezőny - pláne, hogy Schmidt elejtette, van esély további közös futamokra is Calmelsékkel - , máshonnan nézve viszont az egész történetet, a korai leleplezéstől kezdve egészen a versenyző kilétéig, egészen furcsa légkör lengte körül.

Az Indianapolis Star aztán néhány órával a nagy bejelentés után robbantotta is a bombát és azzal állt elő, hogy a nyolcvanas évek végén a Larousse-Calmels Forma 1-es csapat társalapítójaként is jegyzett Didier Calmels szekrényében egy jókora csontváz díszeleg.

Az üzletembert ugyanis 1990-ben hat év börtönbüntetéssel sújtották a tulajdon feleségének, az egyébként jogász végzettségű Dominique-nek meggyilkolása miatt.

Bár az ügyészség a belga Le Soir értesülései szerint hét-tíz évet kért az akkor 38 éves férfira, a bíróság azonban ezt sokallta, mondván Calmels nem jelent veszélyt a társadalomra, mivel a bűncselekményt szenvedélyből követte el.

A korabeli francia újságok szerint a Didier-vel ekkor már tizenhét éve házasságban élő, négy közös gyereküket nevelő Dominique megunta, hogy a férje az F1-es csapata miatt lényegében soha nincs otthon, így hamarosan viszonyt kezdett egy fiatal művésszel.

Calmels három hónappal később szerzett tudomást a kapcsolatról, 1989. február 28-án pedig minden a legrosszabbra fordult.

Ezen az estén Dominique és Didier a nő édesanyjának jelenlétében egy több órás beszélgetést folytattak, majd amikor utóbbi elhagyta a pár otthonát feszültséglevezetésként iszogatni kezdtek, az indulatok pedig hamarosan elfajultak.

"Nem láttuk előre a veszélyét annak, amit művelünk" - mondta a bíróságon Calmels. "Elég nagy idiótaság volt, megfogtam a csőre töltött pisztolyom és azt mondtam neki, hogy én most öngyilkos leszek. Erre ő hangosan felnevetett és közölte, hogy még arra sem vagyok képes, majd széles vigyorral az arcán hozzátette 'ha kell még egy kis löket ahhoz, hogy meghúzd a ravaszt, akkor elmondom, hogy ma is láttam [a szeretőt]. Erre azt üvöltöttem, hogy fogja be a száját, körülbelül egy méterre álltunk egymástól, én felugrottam, hadonászni kezdtem a pisztollyal, közben felé fordítottam és aztán elsült."

Dominique azonnal meghalt.

Calmels végül csak két évet töltött a rács mögött, az F1-es gárdától pedig értelemszerűen távoznia kellett, amely innentől már csak Larousse-ként működött tovább.

A közel húsz évvel ezelőtti eseményekre Sam Schmidt is reagált.

"Ami történt, az mindenki számára publikus, mi is teljes mértékben tisztában voltunk ezzel a tárgyalásaink során. Didier már letöltötte a büntetését és továbblépve sikeres üzletemberré, csapattulajdonossá vált az európai motorsportban."

Calmels nem az egyetlen ember az autóversenyzés világában, aki saját szemével láthatta, hogy miként festenek a rácsok belülről.

 ls.jpg

Az IndyCar legutóbbi új belépője, a Harding Racing vezetőségében is találunk egy büntetett előéletű személyt, méghozzá a csapatmendzser, egyben versenyzésért felelős igazgató Larry Curry személyében.

A szakemberre máig a Tony Stewart 1996-'97-es IRL bajnoki címe mögötti agytrösztként tekintenek, a képet azonban némiképp árnyalja, hogy ezen sikert a Team Menardnál már jóval dicstelenebb periódus követte, miután kiderült, hogy több, mint másfél millió dollárt sikkasztott el a gárdánál eltöltött évei alatt. Az ellene szóló bizonyítékok láttán Curry bűnösnek vallotta magát, a 2001-2004 közötti időszakot pedig a rácsok mögött volt kényelen eltölteni. Szabadulása után azonban jött Tony George, aki felkérte őt, hogy vezesse a feleségével, Laurával és a színész Patrick Dempsey-vel közösen létrehozott Vision Racinget.

Ezt a pozíciót Curry 2008. májusáig látta el, amikor napvilágra került, hogy tudomása volt arról, hogy a szezonnyitó homesteadi hétvégén illegális elemekkel felszerelve küldték pályára az Ed Carpenter, valamint AJ Foyt IV által vezetett autókat. A versenygépek természetesen rögtön megbuktak a technikai ellenőrzésen, elveszítve ezzel a második és harmadik rajthelyüket, hamarosan pedig az is bizonyítást nyert, hogy a csalást Curry engedélyével hajtották végre. Ebből adódóan George - aki az IndyCar vezérigazgatójaként nem engedhette meg magának azt, hogy pont az ő csapatát kapják rajta ilyen stikliken - azonnali hatállyal megköszönte a szakember addigi munkáját.

Larry-re hamarosan ismét rámosolygott a szerencse. A Dreyer & Reinbold Racing 2008 nyarán lecsapott rá és csapatmenedzserré megtéve a mérnöki oldal felvirágoztatást várta tőle. Legfőképpen anyagi okokból azonban ez a kapcsolat sem tartot túl sokáig és 2011-ben Curry távozott a csapattól, később pedig az AJ Foyt Racing 41-es gépének ügyeiért felelt.

Curry neve ezután a Buddy Lazier-hez fűződő Lazier Partners Racing 100. Indianapolis 500-ra vonatkozott programjának vezetése révén került a köztudatba. Az általuk indított 4-es számú Dallara-Chevy a verseny 1996-os győztesével, tehát magával Lazier-vel a volán mögött a 32. rajthelyet csípte el és végül műszaki hiba miatt csak száz kört teljesítve a 30.-ként zárt.

2017-ben aztán Curry újra belevetette magát a munkába és Mike Hardinggal közösen tető alá hozta a Harding Racinget, amely a 101. Indianapolis 500-on debütált Gabby Chaves-zel a volán mögött, amit követően a texasi és a poconói versenyeken is elindultak, jövőre pedig már teljes szezonos szereplést tűzték ki maguk elé.

Curry-n kívül is akad még olyan csapatvezető, aki már huzamosabb ideig élvezte egy fegyintézet vendégszeretetét.

A Forma 1-es Haas F1 Team tulajdonosa és a Monster Energy NASCAR Cupban szereplő Stewart-Haas Racing társtulajdonosa, Gene Haas-t 2006. június 19-én tartóztatták le az amerikai adóhivatal, az IRS ügynökei hamis adóbevallás, szemtanúk megtévesztése és a nemzet elleni összeesküvés gyanújával. Az üzletember négy társával együtt bűnösnek vallotta magát, a bírósági tárgyalás megkezdése előtt azonban egyezséget kötött a hatóságokkal, így megúszta két év börtönbüntetéssel és 75 millió dollár kártérítés kifizetésével. Haas 2008 januárjában vonult be a rácsok mögé, majd 16 hónap múlva, 2009 májusában jó magaviselet miatt próbaidőre szabadlábra bocsátották.

Az ő ügyénél azonban jóval érdekesebb a NASCAR Cup egyik legpatinásabb gárdájának, a Hendrick Motorsports-nak alapítójéá és tulajdonosáé, Rick Hendrické.

hend.jpg

A milliárdos üzletembert 1997 végén egy év háziőrizetre, három év próbaidőre, valamint 250.000 dollár pénzbírságra ítéltek Honda Motor Company amerikai leányvállalatánál kirobbant megvesztegetési botrányban való részvételéért.

Hendrick négy hónappal korábban, augusztusban beismerte, hogy fejenként húszezer dollár kenőpénz mellett luxusautókat és házakat vásárolt a Honda egyes magas beosztású tisztviselőinek, de azt cáfolta, hogy ezen javakért cserébe a saját tulajdonában lévő autókereskedés-hálózat előtérbe helyezését kérte a konkurens cégek szándékos hátráltatása révén.

A bíróság azonban ezt nem hitte el. Az 1994-ben kezdődött, három éven át tartó tárgyalássorozat alatt Hendrick ellen végül több, mint ötven vádpont gyűlt össze a tisztességtelen piaci magatartástól kezdve a megtévesztésen, megvesztegetésen, konspiráción keresztül tizenhárom rendbeli pénzmosásig.

A végső ítélet kimondása előtt egy évvel, 1996. novemberében Hendrick hivatalosan bejelentette, hogy a leukémia egy olyan ritka típusát diagnosztizálták nála, amelynél a halálozási arány a legmodernebb kezelések ellenére is meghaladja a 95%-ot.

A bíróság a betegségét figyelembe véve változtatta végül az ügyészség által eredetileg kért öt év börtönt egy év házi őrizetre és három év próbaidőre, emellett pedig az autóiparban - beleértve a NASCAR csapatát is - való bármilyen tevékenységtől is eltiltották 12 hónapra.

Három évvel később, 2000. decemberében Hendrick egyike lett annak az 59 embernek, akiket Bill Clinton elnöki kegyelemben részesített, hamarosan pedig azt is bejelentették, hogy a rákos sejtek teljesen eltűntek a szervezetéből.

Ennek kapcsán máig sokan hiszik, hogy Hendrick valójában soha nem is volt beteg, az egészet pedig csak a letöltendő börtönbüntetés elkerülése végett találta ki az orvosi szakvéleményeket pedig egyszerűen megvásárolta. Az elmélet hívei szerint ugyanis kizárt, hogy egy olyan ember, aki állítólag a vérrák egyik legagresszívebb fajtájában szenved - ami miatt kemoterápiás kezelésre is szorul - az egész hercehurca során, mindvégig kicsattanóan egészségesnek és fittnek látszik. Nem beszélve arról, hogy amikor számára kedvező végkifejlet születik, hirtelen varázsütésre tökéletesen meggyógyul.

Később olyan hírek is felmerültek, hogy Clinton kegyelmét is kvázi megvásárolta, miután kiderült, hogy nem sokkal korábban több millió dollárral támogatta az elnöki házaspár nevéhez fűződő könyvtárat és egyéb alapítványokat.

Hendrick neve még évekkel a Honda-botrány előtt, egy merőben más bűncselekménnyel kapcsolatban is felmerült, de ebben az esetben semmiféle bizonyítékot nem találtak ellene.

1992. január 3-án, a saját kocsibehajtóján, felesége szeme láttára lőtték agyon a Hendrick Motorsports merchandise-eladásokra specializálódott leányvállalatának, a Hendrick Sportswearnek ügyvezető igazgatóját, Billy Crumpot.

A férfi 1987-ben került a cég élére és nagy szerepe lett abban, hogy annak kezdeti, 600.000 dolláros értéke néhány év alatt húszmillió dollár fölé kússzon. Crump munkája során komoly kapcsolatrendszerre tett szert, emellett pedig mindenki - NASCAR versenyzőktől kezdve a szponzorok képviselőiig - nagy tisztelettel beszélt róla. A Hendrick Sportsweart időközben eladták - de a bevételek jelentős része továbbra is Rick Hendrick kezében landolt -, az új tulajdonos, bizonyos Ken Barbee pedig már az elején leszögezte, hogy semmit nem tud a NASCAR-ról, az ő célja a pénzcsinálás.

Crump a váltás után is maradt a cégnél, de közben már nagyban tervezte saját vállalata, a Promotional Management Inc. létrehozását, amely szintén sportrelikviák gyártását és forgalmazását tűzte ki maga elé. A PMI-ről szőtt tervek hallatán számos, a Hendrick Motorsports-cal partnerkapcsolatban lévő vállalat képviselője jelezte abbéli szándékát, hogy inkább Crumpékhoz állnának át.

Billy családja a gyilkosság után burkoltan azzal vádolta Hendricket, hogy ő fogadott bérgyilkost Billy kiiktatására, mivel a tevékenysége már komolyan veszélyeztetni kezdte az üzleti érdekeltségeit, a gyanújukat pedig több anonim forrás is megerősítette, de valamilyen oknál fogva senki nem mert vallomást tenni.

Hogy van-e ebben igazság, azt nagy valószínűséggel már soha nem tudjuk meg, ahogyan Billy Crump gyilkosának kilétét is lehet örökre homály fedi.

 

 képek: NASCAR, IndyCar