O Canada! Avagy megvolt az első felvonás az IndyCar kanadai kiruccanásán
2012. július 10. írta: USAracing

O Canada! Avagy megvolt az első felvonás az IndyCar kanadai kiruccanásán

 

Nem hiszek a számmisztikában, sem a sorsszerűségben, sem egyéb hasonló ezoterikus maszlagban, de most azt kell, hogy mondjam, az élet immár harmadszor ismételte meg önmagát Torontóban, nekem pedig így jöjjön be a lottó ötös!

0_5.jpg

Az év elején gyengélkedő, majd az Indianapolis 500-al nagyot robbantó Dario Franchitti idén zsinórban harmadszor szerezte meg a pole pozíciót a 2012-es IndyCar szezon első kanadai állomásán, aminek láthatólag nagyon örült a skót feje, azonban le merném fogadni, hogy valahol belül azért motoszkált benne egy kis adag félsz, mivel a rajtelsőségek idén finoman szólva sem hoztak sok szerencsét neki, annál inkább egy bizonyos másik versenyzőnek, de erről, -valamint, hogy mi köze van ennek ezen sorok írójának potenciális szerencsejáték alapú meggazdagodásához- később.

Szóval, akkor kezdjük a legelején. Szép, napfényes, madárcsicsergős idő fogadta a versenyzőket a Kiállítási Parkban, minden adott volt egy nagyszerű versenyhez.

A rajt sima volt, semmiféle komolyabb incidens, kontaktus nem történt az – ekkor még – huszonöt fős mezőnyben. Előzetes várakozásaimmal ellentétben a második helyről induló Will Power magához képes kissé enerváltan kezdte a 85 körös száguldást, nem hogy az élen álló Franchittit nem támadta igazán, a végén még Justin Wilson is megelőzte. Néhány körrel később azonban feléledni látszott az ausztrál virtus és visszavette a második helyét, majd hamarosan – a problémákkal küszködő – Dario grabancát is elkapta, így az idei első triplázó (Barber, Long Beach, Sao Paulo) az élre állt. Az első komolyabb drámára sem sokáig kellett várni, ugyanis a Chip Ganassi Racing Scott Dixonjának autójában megadta magát a Honda motor, így az új-zélandi pilóta versenye idejekorán, a hetedik körben véget ért, ami különösen fájó pont, ha azt vesszük, hogy az egy szezonban engedélyezett öt motorból már az ötödik dübörgött az autójában, úgyhogy szegény srác már egy biztos tízhelyes rajtbüntetéssel a farzsebében utazhat a következő futamra, Edmontonba.

0_5.jpeg

Az élet azonban nem áll meg, folytatódott tovább a verseny, melynek számos fontos eseményét, lélegzetelálllító előzéseit valami különleges képessége révén az ABC csatorna olyan profizmussal hagyta figyelmen kívül, hogy azt tanítani kellene média-kommunikációs tréningeken a „Hogyan basszunk el egy potenciálisan jó közvetítést” tantárgy keretein belül.

A HVM Racing szenvedései tovább folytatódtak, hiába a sok sejtelmes utalás, a kissé légvárszerűnek ható kinyilatkozások („cél a top 10”) a Lotus új motorformulájának kapcsán, Simona de Silvestro versenyét továbbra is legstilszerűbben a ’szívás’ jelzővel lehetne a legjobban szemléltetni. Szerencsétlen lánynak ezúttal kilenc kör jutott a torontói utcákon, miután motorproblémák miatt fel kellett adnia a futamot. RIP Lotus.

A huszonegyedik körben újabb versenyzőtől búcsúzhattunk, ezúttal Graham Rahaltól. A Chip Ganassi Racing ifjonca vérre menő csatát vívott saját csapat- és honfitársával, Charlie Kimball-lal, melynek eredményeképpen utóbbi padlót, izé falat fogott. A sárga zászlót nem kellett beinteni, kicsi Rahal büntetést sem kapott az incidensért, miután Beaux Barifeld - az igazság IndyCar-földi helytartója - sima versenybalesetnek minősítette az esetet. Kimball folytatni tudta a viadalt, olyannyira, hogy végül a második helyen intették le, megszerezvén ezzel pályafutása eddigi legjobb eredményét.

Szegény Tony Kanaan pedig nem elég, hogy a mezőny hátsó taktusába kvalifikálta magát és onnan kellett felkapaszkodnia az élmenők közé, de még egy áthajtásos büntetést is kapott, amiért pit-kiállását követően telibe kapta egy másik csapat már előre kikészített kerekét.

A másik delikvenst, aki komoly pitbeli fiaskó részesévé vált Dario Franchittinek hívják. A négyszeres IndyCar bajnok, háromszoros Indianapolis 500 győztes ugyanis kissé elmérte a távolságot csapata pitjében és a kelleténél korábban állt meg, amivel csak annyi volt a bökkenő, hogy egészen egyszerűen nem ért el odáig a tankolócső, így a csapattagoknak kellett a megfelelő helyre húzni-vonni Dariostul a 10-es számú Ganassi autót.  Ezzel persze rengeteg időt veszített, gyakorlatilag itt váltak tökéletesen semmissé a győzelemről szőtt álmai.

Alig két körrel később újabb szomorú esemény történt, a kanadaiak nem is olyan titkos favoritja, James Hinchcliffe motorproblémák miatt feladni kényszerült a versenyt, mély letargiába taszítva ezzel népes szurkolótáborát. Némi vigaszt nyújthat azonban számára, hogy hatásos volt a kampánya, hiszen a GoDaddy szavazásán –melynek tétje a szponzor hivatalos weboldalán való állandó megjelenés - legyűrte a NASCAR üdvöske Danica Patricket. Bár persze azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az egész szavazósdi hacacáré pusztán a domain szolgáltató cég legújabb reklámhadjárata volt, melynek végül nincs győztese, avagy vesztese, hiszen mindkét versenyző országos publicitást kapott, Hinch ráadásul életében először. Az eredmény pedig borítékolható volt, lévén a marketing stratégia célja a Hinchcliffe imázs építése volt, ugyanakkor nem mellőzte az arany tojást tojó tyukocskát, Ms. Patricket sem, akit pedig már úgyis mindenki ismer, aki konyít valamicskét az autósporthoz Kambodzsától Milánóig.

Vissza a versenyhez. Az eddigi öt utcai/épített pályás futamból hármat megnyerő Will Power sem hiszem, hogy időskorában szívesen fog sztorizgatni erről a napról az unokáinak. Csóri gyerek az ajánlottnál közelebb merészkedett Josef Newgarden autójához, mely incidens kárvallotja a 12-es számú Penske első szárnya és egyik kereke lett.

0_6.jpg

A végére sem maradtunk izgalmak nélkül, köszönhetően a Sarah Fisher Hartman Racing már említett, meglehetősen forrófejű újoncának, Newgardennek, aki némi összetűzésbe keveredett a huszonkét körig élen álló Simon Pagenaud-val, végül pedig egy buta hiba miatt orral beleállt a gumifalba. Persze jött a sárga zászló, mert szegény gyerek autója potenciális céltáblaként pihent a pálya kellős közepén. Itt már kezdtem érezni a rosszat, vagyis egy sárga zászló alatti befejezést, de azért még reménykedtem. Utálom, ha a pace car mögött futnak be; unfair-nek és illúziórombolónak tartom. Még szerencse, hogy a verseny után számos újságíró, szakember és versenyző is azon a véleményen volt, hogy valami megoldást kell találni a problémára, mert ez így nemes egyszerűséggel szar. Megfosztottak bennünket egy oltári izgalmas utolsó három körtől, ha én alkotnám a szabályokat, biztos hoznék valami olyasmit, hogy például a verseny utolsó 10-15%-ában a pace car mögött töltött körök nem számítanak bele a távba. Vagy valami hasonló. Olyan sokkal nem nyújtaná el a közvetítést, a tévétársaságok sem pattognának, ellenben a versenyzők, csapatok és a nézők maximálisan ki lennének szolgálva.

Szóval, ott tartottam, hogy Josef gyerek out, a nyolcvankettedik körben pedig ismét lengett a zöld zászló. De nem sokáig. A második helyen haladó Bourdais-t ugyanis Charlie Kimball olyan szépen beépítette a falba, hogy öröm volt nézni mindazok számára, akik a mai napig nem bocsátották meg a szemüveges franciának éveken át tartó dominanciáját a Champ Carban. Persze az esetet követően mindketten egymásra mutogattak, a Le Mans-i születésű Sebastiennek különösen fájó pont lehetett, hogy míg ő a tizennegyedik helyre esett vissza, addig Kimball a második helyről láthatta meg a kockás zászlót. Remélhetőleg azért Edmontonra kibékülnek, jó gyerek mindkettő, még ha olykor el is gurul a gyógyszerük.

Nem csak kettejüknek alakult drámaian az új rajt. Az ekkorra már valószínűleg meglehetősen frusztrált Franchitti eltalálta Ryan Briscoe autóját, aztán Sato San is megtalálta a maga célpontját a futam elveszett gyerekének, azaz Marco Andrettinek személyében. Ezzel megindult a dominóeffektus, megérkezett Simon Pagenaud, majd Ed Carpeter is, végül pedig a pace car, utóbbi viszont a mezőny elé. Idő már nem maradt elég arra, hogy versenyzésre alkalmasra takarítsák a pályát, így bekövetkezett az utálatos sárga alatti befejezés. Én pedig se nem tapsoltam, se nem éljeneztem.

A prognózisom is bevált, Dario pole-t szerzett, s mivel a történelem ismétli önmagát, annak rendje és módja szerint kiesett, Ryan Hunter-Reay pedig behúzta. Sorozatban a harmadikat, ebből kettőt a pace car mögött. Szóval, hol van a legközelebbi lottózó?

 

Végeredmény:

 

Versenyző Csapat/Kasztni/Motor Idő/Különbség
1.  Ryan Hunter-Reay     Andretti DW12-Chevrolet      1:33.26.5096
 2.  Charlie Kimball      Ganassi DW12-Honda           + 0.0757
 3.  Mike Conway           Foyt DW12-Honda            + 0.2848
 4.  Tony Kanaan           KV DW12-Chevrolet              + 1.6672
 5.  Oriol Servia         Panther/DRR DW12-Chevrolet     + 1.9128
 6.  Helio Castroneves     Penske DW12-Chevrolet            + 2.4795
 7.  JR Hildebrand         Panther DW12-Chevrolet          + 2.6233
 8.  James Jakes           Coyne DW12-Honda             + 3.7294
 9.  Takuma Sato           KV DW12-Honda                + 6.5633
10.  Alex Tagliani         Herta DW12-Honda             + 9.9764
11.  Rubens Barrichello    KV DW12-Chevrolet               + 11.4636
12.  Simon Pagenaud       Schmidt DW12-Honda         + 43.8734
13.  Josef Newgarden       Fisher DW12-Honda              + 1 kör
14.  Sebastien Bourdais    Dragon DW12-Chevrolet              + 1 kör
15.  Will Power            Penske DW12-Chevrolet              + 1 kör
16.  Marco Andretti        Andretti DW12-Chevrolet      + 1 kör
17.  Dario Franchitti      Ganassi DW12-Honda           + 1 kör
18.  Ed Carpenter        Carpenter DW12-Chevrolet       + 1 kör
19.  Ryan Briscoe          Penske DW12-Chevrolet        + 2kör
20.  EJ Viso                        KV DW12-Chevrolet   + 4 kör
Kiesettek:
     Justin Wilson              Coyne DW12-Honda      67 kör
     James Hinchcliffe              Andretti DW12-Chevrolet 28 kör
     Graham Rahal          Ganassi DW12-Honda            23 kör
     Simona de Silvestro           HVM DW12-Lotus      9 kör
     Scott Dixon                 Ganassi DW12-Honda      7 kör

 

-
-------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------ // Deactivating distracting Text Selection: // $.fn.extend({ disableSelection : function() { this.each(function() { this.onselectstart = function() { return false; }; this.unselectable = "on"; $(this).css('-moz-user-select', 'none'); $(this).css('-webkit-user-select', 'none'); }); } }); $(function() { $(this).disableSelection(); });