USAracing

Az Amerikai Motorsport Magazin

Az amerikai open-wheel versenyzés hanyatlása 15. - Long Beach a kulcs

A Grand Prix of Long Beach szellemi atyja, egyben a CART korábbi első embere, Chris Pook úgy vélte, a Champ Car jövője szempontjából a dél-kaliforniai utcai versenypályának döntő szerepe lehet. A kérdés már csak az volt, hogy vajon az újonnan alakult széria meddig tudhatja a népszerű helyszínt a naptárában.

ccc2.png

 

(Az érthetőség és folytonosság érdekében ezúttal is ajánlott elolvasni a posztsorozat korábbi részeit.

1. Az első szakadás 2. Külön utakon 3. Fekete péntek 4. Nincs győztes 5. A NASCAR paktum 6. Búcsú a USAC-től 7. Összecsapnak a hullámok 8. Merénylet a sajtószabadság ellen 9. A legsötétebb év 10. Texasi hattyúdal 11. A crapwagon éve 12. R.I.P. CART 13. Nincs meg az egyensúly 14. Új éra és teljes közöny)

 

 

 

"Megmarad-e továbbra is Champ Car futamként, vagy az IRL valóban kimutatja a foga fehérjét, felfedve valós szándékait?" - elmélkedett Pook egy, az elismert újságíró, Gordon Kirby-vel folytatott 2004-es beszélgetése során. Mondandójának pedig nagyon is volt valós alapja.

Ekkoriban Tony George már egyre gyakrabban tett utalást arra, hogy a mindazidáig csakis kizárólag oválokon versenyző Indy Racing League road/street típusú pályákat is beépítene a versenynaptárába, ennek kapcsán pedig a jól értesültek rögtön tudni vélték, hogy az üzletember egy konkrét helyszínre, nevezetesen Long Beach utcáira célozgat. Bár a Grand Prix of Long Beach szervezői azonnal cáfolták a híreszteléseket és állították, hogy egy szót sem váltottak az IRL illetékeseivel, George fenyegető árnyéka végképp rávetült a festői utcai pályára.

"Mindenki tudja, hogy meg akarják venni a versenyt, kár tagadni. Abból az aspektusból kell vizsgálni a dolgot, hogy mi a jobb a helyszínnek, ezért remélem, hogy a Champ Car marad végül" - mondta Pook utalva arra, hogy ha a kétes népszerűségű IRL ráteszi a kezét Long Beach-re, az helyi nézettség szempontjából felérne egy csapással a város számára. "Érdekes döntéshozatali procedúra lesz a város politikai vezetői, valami az üzleti partnerek részvételével. A változások maga után vonják a várossal kötött szerződés módosítását, szóval ez egy politikai jellegű probléma is. Az már tény, hogy jövőre [2005-ben] a Grand Prix of Long Beach fő eseménye a Champ Car lesz, de a város vezetői már 2006-ról és az utána jövő évekre koncentrálnak."

Pook felkészült a politikai csatározásokra, ugyanakkor biztos volt abban, hogy a rajongók legalább annyira elkötelezettek a Champ Car iránt, mint amennyire magáért a kaliforniai utcákon ideiglenesen kialakított pályáért. Ez a tény pedig komoly érvnek számított a széria maradása mellett. 

"A Grand Prix of Long Beach egyszerre egy utcai verseny és egy hatalmas buli, rengeteg kiegészítő eseménnyel, ezért senkinek sem szabad lebecsülnie a helyszíni nézők szerepét. Ez egy rendkívül fontos pontja a történetnek. Isten ments, hogy az IRL idejöjjön, de ha mégis így alakul és az ő köridejeik messze elmaradnak a Champ Car-étól, az lesz az igazán nagy baj. A Champ Car autói nagyon gyorsak, látványosak a fékezések és a kigyorsítások, a Long Beach-iek ezt értékelik. Idén a rajongók hetekkel a verseny előtt értesültek a hírekről [az IRL vásárlási szándékáról] és mi volt rá a reakció? Egy tekintélyes számú nézőközönség. A szurkolók megértették, mi is zajlik valójában és erre válaszul megvették a jegyeket és egy potenciálisan rossz szituációból sikert varázsoltak. Ők nem akarnak itt másokat versenyezni látni, csak a Champ Cart."

ccc.png

A 30. Toyota Grand Prix of Long Beach, egyben a Champ Car éra rajtja

   

A Newman/Haas Racing társtulajdonosaként, egyben a Long Beach-i pálya elkötelezett híveként a színészlegenda Paul Newman is osztotta Pook véleményét.

"A rajongók képezik a Champ Car legerősebb pontját. Hihetetlen szenvedélyt és elkötelezettséget tanúsítanak a széria iránt. Sokukkal beszélgettem Long Beachen idén és a lelkesedésük mélyen megérintett. Valóban hisznek a Champ Carban és annak alapján, amit személyesen nekem mondtak, egyáltalán nem támogatnák a Long Beach-i versenyt, ha azt az IRL venné át."

Tony George időt, pénzt és energiát nem kímélve mindent megmozgatott annak érdekében, hogy Long Beach-et az IRL történetének első, nem oválon rendezett versenyének helyszínévé tegye. A kétezres évekre kristálytisztává vált, hogy a csak a tradicionális amerikai pályatípuson lebonyolított sorozat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az üzletember elgondolása, miszerint az IRL által ismét feléleszti a régi hagyományokat és egy amerikai pilótákkal, amerikai helyszíneken, amerikai csapatokkal lebonyolított szériát kreál a nemzetközi mezőnye, valamint road/street pályái révén eleurópaiasodott CART-tal szemben egyértelműen megbukott. A hazafias életérzést pedig már a NASCAR képviselte.

A festői dél-kaliforniában fekvő Long Beach-et ekkor már az amerikai open-wheel szakág utcai pályás Indy 500-aként jellemezték, komoly történelmi múlttal és jelentős helyszíni érdeklődéssel. George úgy vélte, hogy már a helyszín önmagában garantálja a sikert, ezért többször megkörnyékezte a verseny akkori tulajdonosát, a Dover Motorsports-ot. A cég eleinte szóra sem méltatta az IMS első emberét, a későbbiekben pedig, amikor maga a DS döntött úgy, hogy nem hivatalos információk szerint 20 millió dollár körüli összeg fejében megválik a verseny jogaitól, már az IRL táncolt vissza.

Pálfordulásuk okáról az IRL alelnöke, Fred Nation így nyilatkozott a Long Beach Press Telegramnak:

"Amikor Dover az eladás mellett szavazott, úgy határoztunk, nem teszünk ajánlatot. Az Indy Racing Leauge üzletpolitikája arról szól, hogy együttműködünk hivatásos promóterekkel, nem pedig arról, hogy magunk birtokoljuk, egyben promótáljuk a saját eseményeinket."

A Champ Cart tulajdonló Open Wheel Racing Series ezt követően sikeresen felvásárolta a verseny jogait.

Paul_Gentilozzi_Long_Beach.jpg

Paul Gentilozzi

  

Most térjünk vissza az újonnan megalakult széria első, 2004-es szezonjára, amely viszonylag komoly médiafigyelmet kapott köszönhetően annak, hogy milyen sokáig kérdéses volt a bajnokság sorsa.

A Kevin Kalkhoven, Gerald Forsythe és Paul Gentilozzi vezette OWRS felvásárolta a csődbe jutott CART részvényeit, amelynek hamvaiból végül megszületett a Champ Car World Series. A három befektető - akikre ekkorra már ráragadt a 'Három Amígó' jelző - között a szóvivői tisztséget Gentilozzi töltötte be, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy tökéletesen tisztában vannak azzal, mi vezetett a CART végéhez és ebből tanulva az OWRS nem fogja elkövetni ugyanazokat a hibákat.

Az autóversenyzőből lett üzletember egyetlen interjújában sem mulasztotta el megemlíteni, hogy minden részletre kiterjedő üzleti tervvel rendelkeznek a Champ Car rövid- és hosszútávú jövőjét tekintve, beleértve a televíziós szerződéseket, valamint arról is biztosította a hallgatóságot, hogy a 2004-es évad Long Beach-en veszi kezdetét, minimum tizennyolc autót számláló mezőnnyel.

2004. március 9-én a Champ Car Long Beach-en megtartott szezon előtti médianapján Gentilozzi bejelentette a széria tizenhat futamot számláló naptárát, valamint azt a tizenkét autót, amelyek részvétele ekkor már hivatalosnak számított a szezonnyitó hétvégén.

Hamarosan azonban az események váratlan fordulatot vettek, miután több csapattulajdonos is úgy határozott, mégsem kíván a Champ Car éra részese lenni.

Március 11-én Adrian Fernandez, egy héttel később pedig Bobby Rahal jelentette be, hogy csapataik inkább a IRL-ben folytatják tovább a versenyzést, míg a CART 1978-as alapításában kulcsszerepet játszó U.E. Patrick vezette Patrick Racing már korábban nyilvánosságra hozta döntését, miszerint az IRL kedvéért teljes mértékben maga mögött kívánja hagyni a Champ Cart.

Míg azonban a Rahal Letterman (Lanigan) Racing a mai napig tagja az IndyCar mezőnyének, az IRL projektje  során Aguri Suzukival társuló Fernandez Racing pedig az open-wheelből való, 2007-es kiszállását követően még két évig a hosszú távú autóversenyzés világának részese tudott maradni, addig a Patrick Racingnek már nem termett sok babér. A 2004-es szezon során négy versenyző is vezethette a csapat 20-as számú autóját, köztük a kétszeres Indianapolis 500 győztes és szintén kétszeres CART bajnok Al Unser Jr.-ral. A negyvenkettedik életévében járó pilóta három versenyre - Indy, Texas, Richmond - szerződött le Patrick-ékhez, azonban ekkoriban már saját bevallása szerint nem élvezte a versenyzést, ami az eredményein is meglátszott. 2004. június 30-án hivatalosan bejelentette, hogy szögre akasztja sisakját. Visszavonulását követően azonban még két alkalommal újra open-wheel autóba ült és 2006-ban, valamint 2007-ben elindult az Indianapolis 500-on. Előbbi esztendőben a Dreyer & Reinbold Racing színeiben kvalifikálta magát a versenyre, amelyet végül a 145. körben egy baleset miatt fel kellet adnia. Utolsó indianapolisi rajtjára 2007-ben került sor az AJ Foyt Racing jóvoltából. A heves esőzés miatt 166 körösre rövidült futamot végül öt kör hátrányban a huszonhatodik helyen fejezte be.

A fentebb említetteken kívül még két, 2003-ban alakult csapat, az Amerian Spirit Team Johansson, valamint a Fittipaldi-Dingman Racing is bejelentette, hogy nem vesznek részt a szezonban.

A sajtó fejcsóválva fogadta a híreket és állították, semmi esély nincs arra, hogy a Champ Car össze tud kaparni tizennyolc indulót a szezonnyitó futamra.

ccc1.png

A Champ Car 2004-es szezonnyitójának dobogója 

 

Az első biztató hírt Rahalék versenyzője, Michel Jourdain Jr. szolgáltatta, aki főszponzorával, a Gigante-val együtt úgy döntött, nem követi addigi munkaadóját a rivális bajnokságba. A mexikói pilóta végül a RuSPORT-hoz szerződött le, ahol az újonc AJ Allmendinger csapattársaként várhatta a szezon rajtját. Március vége felé közeledve jelentősen felgyorsultak az események, méghozá pozitív irányban. Huszadikán a Herdez Competition bejelentette, hogy a veterán Mario Dominguez mellett a fiatal amerikai tehetségnek, Ryan Hunter-Reay-nek is lehetőséget biztosít, majd négy nappal később a Forsythe Racing hivatalosan is kiterjesztette eredetileg két autósra tervezett programját, aminek érelmében a Paul Tracy-Rodolfo Lavín páros mellé leszerződtette a kanadai Patrick Carpentier-t. Március 25-én a Conquest Racing rukkolt elő a nagy hírrel, miszerint két versenygépet is indítanak a szezon során Justin Wilson és Alex Sperafico vezetésével - a brazil pilótát azonan a szezon felénél kirúgta a csapat, a helyére pedig a mindössze tizennyolc éves, francia Nelson Philippe-et ültették.

Április 8-án, alig tíz nappal a Long Beach-i zöld zászló belengetése előtt a Walker Racing is megerősítette részvételi szándékát, míg a Dale Coyne Racing mai napig tartó jó szokása szerint csak a verseny hetében nevezte meg két versenyzőjét.

Bár a tizenhat futamos naptár nem valósult meg (október 17-ére, Dél-Koreába tervezett verseny kormányzati okok miatt hiúsult meg, valamint egy, soha konkrétan meg nem nevezett amerikai helyszín is megmaradt elméletei síkon) a létszámra vonatkozó ígéretét azonban betartott a Champ Car és 2004. április 18-án Long Beach utcáin tizennyolc autó gördült pályára. A verseny Paul Tracy győzelmével ért véget, akinek azonban nem sikerült végrehajtania azt a fegyvertényt, hogy a CART éra utolsó bajnoki címének megszerzését követően a Champ Car korszak első szezonját is az élen zárja. A 2004-es év legjobbjának járó trófeát a Newman/Haas Racing versenyzője, Sebastien Bourdais emelhette a magasba, azt viszont ekkor még senki nem tudta, hogy a szemüveges, eminens diák külsejű francia további három alkalommal, zsinórban meg fogja tenni ugyanezt és válik ezáltal a Champ Car World Series rövid történetének egyetlen bajnokává.

 

 (folyt. köv.)

 

 

A cikksorozat további részei: 16. A Danica-mánia és ami mögötte volt 17. A szenvedély és a pénz tragédiája 18. Generációváltás 19. Katherine vs. Danica 20. Kövesd a pénzt! 21. Mindenki egyért

    

forrás: Gordon Kirby, Autocourse Champ Car Official Yearbook 2003-2004

 

képek: carpictures, autoracing 

 

 

 

Leírás

Naprakész hírek, információk, érdekességek és történelmi sztorik a tengerentúli versenypályákról.
Ha kérésed, kérdésed, bármilyen óhajod, sóhajod van, akkor dobj egy e-mailt ide: info@usaracing.hu ,
vagy
Keress messengeren!

Facebook

Sztorik

Ajánló

ic_hungary.png

You can select this text.
You cannot select this text,text selection is disabled
Disable Text Selection Highlighting In HTML Using CSS Arunkumar Gudelli October 4, 2018 CSS0 We can use user-select property in CSS to disable text selection highlighting in HTML pages.It is not a standard feature, but available in all modern browsers except IE 9 & before. Disable text selection highlighting in HTML using CSS user-select:none Disable text selection highlighting in Chrome using CSS Disable text selection highlighting in Mozilla Firefox using CSS Disable text selection highlighting in Safari using CSS Disable text selection highlighting in iOS Safari using CSS Disable text selection highlighting in Internet Explorer/Edge using CSS What does user-select property will do? user-select property values user-select none user-select text user-select all user-select auto user-select contain user-select CSS example Disable text selection css Disable text selection css Disable text selection in HTML using CSS user-select:none: To disable the text selection in HTML we need to give user-select property value as none. Go through the below example to understand if further.
You can select this text.
You cannot select this text,text selection is disabled
I have added disable-select class to the second div now we will add user-select css property .disable-select { user-select: none; /* supported by Chrome and Opera */ -webkit-user-select: none; /* Safari */ -khtml-user-select: none; /* Konqueror HTML */ -moz-user-select: none; /* Firefox */ -ms-user-select: none; /* Internet Explorer/Edge */ } .disable-select{ user-select:none; }