USAracing

Az Amerikai Motorsport Magazin

A verseny, amely előtt még a szupersztároknak is alkalmassági vizsgát kell tenniük

Autóversenyzők ezrei álmodoznak arról, hogy egy napon részt vehetnek az Indianapolis 500-on. Ha azonban a szerencsésebbeknek sikerül is szerződéshez jutniuk a világ legnagyobb múltú futamára, még korántsem biztos, hogy valóban ott lehetnek a tradicionálisan 33 fős mezőnyben. És most nem a kvalifikációra akarok kilyukadni.

indy.png

Az idén már 103. alkalommal megrendezésre kerülő Indy 500 unikumnak számít a motorsportban többek között tradíciói, valamint egyedülálló lebonyolítási szabályzata révén.

Ez utóbbi egyik alappilléreként a futamra nevező újoncoknak - legyen szó akár a világ legsikeresebb, legkörülrajongottabb versenyzőjéről - kivétel nélkül számot kell adniuk képességeikről, amivel bizonyítják alkalmasságukat arra, hogy éles, versenykörülmények között is pályára engedhetőek az Indianapolis Motor Speedway legendás 2.5 mérföldes oválján. 

A nagy kérdés azonban az, hogy miért léptették életbe ezt a rendkívüli, egyetlen másik versenyen sem alkalmazott regulát, közismert nevén a Rookie Orientation Programot?

A történet még az 1935-ös esztendőre vezethető vissza.

A folyamatosan növekvő sebesség miatt az azévi Indianapolis 500 során több biztonsági szabályváltozásra is sor került.

Ezek közé tartozott a sisakviselés kötelezővé tétele, valamint a 2.5 mérföldes ovál körül felállított jelzőoszlopok, amelyek az aktuális pályaviszonyokat ismertették és bevezették, hogy az autóknak sárga alatt kötelezően 75 mph-ra lassítva kell tartaniuk pozíciójukat.

A módosítások ellenére azonban négy ember is életét vesztette ebben az évben a Speedway-en. Az újonc Johnny Hannont rögtön az első edzésen, azon belül is a legelső gyors körén halálos baleset érte, majd a kvalifikáció során a veterán Stubby Stubblefield és utazó szerelője, Leo Whittaker vált a pálya áldozatává.

Az egy évvel korábbi 500-on ötödikként végzett Stubblefield az IMS külső falának ütközött, a levegőbe emelkedett majd szó szerint ledarálta a pályát a nézőtértől elválasztó drótkerítést, végül pedig annak másik oldalán landolt. Stubblefield és Whittaker már a kórházba szállítás során belehaltak fejsérüléseikbe.

A fatális incidens körülményeinek kivizsgálása szinte lehetetlen vállalkozás volt. Úgy tűnt, a probléma forrása kormányhibára volt visszavezethető, azonban ez sosem nyert bizonyítást, arról nem is beszélve, hogy a pályán egy árva keréknyom nem maradt a baleset után, ami segítette volna a baleset megértését.

Az 1935-ös Május Hónap negyedik halálos áldozatát a verseny kilencedik körében követelte az újonc Clay Weatherly révén, aki a 4-es kanyarban csapta a falnak az autóját. A 25 éves pilóta először nem tudta kvalifikálni magát a futamra a saját járművével, később azonban sikerrel járt - és most jön a csavar - azzal az újjáépített autóval, amiben néhány nappal korábban Hannon az életét vesztette.

Ezen tragédiák járultak hozzá ahhoz, hogy 1936-tól az Indianapolis 500 valamennyi újoncának kötelező érvénnyel teljesíteniük kell egy többlépcsős tesztet, vagyis a Rookie Orientation Programot.

stub.png

Stubby Stubblefield autójának roncsa

 

A ROP az évek során számos változtatáson, ezzel együtt lebutításon esett át, a könnyítéseket pedig jól mutatja, hogy míg a nyolcvanas években is számos pilóta elbukott a vizsgán, addig ma már nagyon balszerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne vigye át a lécet.

A legutóbbi, igazán jelentős módosításra 2012-ben kerítettek sort, amikor is az addig tradicionálisnak tekintett négy szakaszt háromra csökkentették.

A jelen regulák alapján az első szegmensben 10 kört kell teljesíteni 205 - 210 mph (330 - 338 kmh) közötti átlagsebességgel, majd a másodikban már 15-öt 210 – 215 mph-val (338 - 346 kmh), végül pedig szintén 15-öt 215 mph (346 kmh) feletti tempó mellett. Ezen körszámokat azonban nem muszáj egyhuzamban lefutniuk.

Nem csak az újoncok adhatnak azonban számot képességeikről. A regulák értelmében ugyanis azon, az Indianapolis 500-on korábban már szerepelt pilótáknak, akik a., az elmúlt hat hónapban semmilyen formában nem hajtottak pályára az IndyCarral, vagy b., az egy évvel korábbi 500 óta nem rajtoltak el oválon, egy frissítő tesztet kell teljesíteniük, ami a ROP második és harmadik fázisát takarja.

A frissítő nem minden esetben kötelező, az erre jogosult versenyzők azonban előszeretettel élnek a lehetőséggel főként az érte rendelkezésükre bocsátott, extra abroncsgarnitúra miatt.

Az utóbbi években többen is hangot adtak abbéli aggodalmaiknak, hogy a ROP jelenlegi formájában túlságosan is könnyen teljesíthetőnek számít.

A 2018-as Indy 500 előtt ennek kapcsán Chip Ganassi fakadt ki a legjobban, mondván a közeljövőben szigorítani kellene az alkalmassági teszt feltételein, mivel a jelenlegi gyakorlat már nem szűri meg teljes bizonyossággal a versenyre nevező pilótákat, így olyanok is lazán átviszik a lécet, akik még nem biztos, hogy kellőképpen felkészültek a részvételre.

 

 

 

További érdekességekért, hírekért, információkért az amerikai autósport világából kövesd az USAracing Facebook-oldalát is:

képek: IndyCar, IMS

Leírás



Napi hírek, érdekességek és történelmi sztorik a tengerentúli technikai sportok világából.

Ide firkants, ha valami kérdésed, kérésed, problémád, óhajod-sóhajod van

e-mail: racedayaddams@usaracing.hu

Facebook

Sztorik

Ajánló

ic_hungary.png

-
-------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------ // Deactivating distracting Text Selection: // $.fn.extend({ disableSelection : function() { this.each(function() { this.onselectstart = function() { return false; }; this.unselectable = "on"; $(this).css('-moz-user-select', 'none'); $(this).css('-webkit-user-select', 'none'); }); } }); $(function() { $(this).disableSelection(); });